Tüntetés a katalán függetlenségért

2017. október elsejére a Spanyolország részét képező autonóm Katalónia kormánya népszavazást írt ki a tartomány függetlenségéről. A referendum megtartását a spanyol kormány és az Alkotmánybíróság illegálisnak tekinti és fellépett megtartása ellen. Mind Katalóniában, mind egész Spanyolországban Katalónia függetlenné válásának kérdése megosztja a közvéleményt.

A népszavazás belpolitikai válságot okozott Spanyolországban, következményei bizonytalanok.

Az elmúlt évtizedekben megerősödött a katalánok körében a Spanyolországtól való teljes elszakadás gondolata. 2014-ben a katalán kormány véleménynyilvánító népszavazást tartott az "önrendelkezés" kérdésében, ahol a megjelentek 80%-a egy független katalán állam létrehozását támogatta. A részvételi arány ugyanakkor csupán 37-41% volt. A szavazás nem volt ügydöntő, ugyanakkor komoly üzenetet fogalmazott meg a spanyol állam számára.

A 2015-ös regionális katalán választásokon a függetlenséget támogató pártok szerezték meg a katalán parlamentben a többséget, és ígéretet tettek egy újabb, már kötelező érvényű, az igenek esetén függetlenséget eredményező népszavazás megtartására. 2016-ban a katalán elnök, Carles Puigdemont bejelentette, hogy a spanyol állam hozzájárulásával vagy annak hiányában is függetlenségi népszavazást fognak tartani, melynek időpontjául később 2017. október elsejét jelölték ki.

A spanyol állam azonban minden függetlenségre irányuló népszavazási törekvést alkotmányellenesnek tart. A spanyol alkotmány ugyanis kimondja a spanyol nemzet felbonthatatlan egységét, és a spanyolok közös hazájának oszthatatlanságát

A szavazás megtartását a spanyol állam rendőri fellépéssel kísérelte meg megakadályozni. Szavazóhelyiségeket zártak le, urnákat vittek el. Sok esetben erőszakot is alkalmaztak a szavazni kívánókkal szemben. A katalán egészségügyi minisztérium szerint 761 ember sérült meg az utcai összecsapásokban, köztük 13 rendőr. A spanyol kormány az alkotmányosság védelmével magyarázta és indokoltnak tekintette a rendőri fellépést. Barcelona polgármestere a rendőri erőszak miatt lemondásra szólította fel a spanyol miniszterelnököt. A katalán kormány a spanyol állami fellépést a Franco-diktatúrához hasonlította.

Nemzetközi és uniós szinten kevesen reagáltak a fejleményekre. A belga miniszterelnök elítélte a szavazást kísérő erőszakot. Az Európai Unió azonban hivatalosan nem kommentálta az eseményeket.

A hivatalos közleményben a szavazatok 95%-ának összeszámlálása utáni állapotot tették közzé.

Ezek alapján az 5,3 milló szavazásra jogosult polgárból 2,3 millió vett részt a népszavazáson (43%), és további 770 ezerre becsülik a rendkívüli körülmények miatt távolmaradók számát. A leadott szavazatok közül hatvanhatezer volt érvénytelen (2,9%).

Az igenek nyertek, az elsöprő többség, több mint kétmillió ember a függetlenségre szavazott (92%).

A SZÉKELYEK VILÁGSZÖVETSÉGE szimpátiatüntetésen fejezte ki együttérzését a katalán néppel, sok sikert kívántunk nekik a függetlenségi harcukhoz!