Belpolitika

Magyarországon - a szovjet birodalom felbomlásával és az államszocializmus összeomlásával jellemezhető világméretű átalakulás részeként - 1989-90-ben békés politikai-társadalmi rendszerváltozás zajlott le. A demokratikus politikai ellenzéket alkotó szellemi csoportosulások, mozgalmak képviselői és a meggyengült kommunista hatalom közötti tárgyalásos megegyezés eredményeként módosították az 1949. évi alkotmányt (1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról), majd 1989. október 23-án kikiáltották a Magyar Köztársaságot. Az 1989. október 23-án kihirdetett alkotmánymódosítás óta Magyarország kormányformája parlamentáris demokrácia. Magyarország köztársaság, független, demokratikus jogállam.

A demokratikus viszonyokat a parlamenti váltógazdaság kialakulása jellemzi. Az első szabad választások eredményeként 1990-ben jobbközép és jobboldali politikai pártok alkotta koalíciós kormány jött létre. A kormány az iparban, a mezőgazdaságban és a szolgáltatási szférában átfogó privatizációs programot és politikai-gazdasági kárpótlást hirdetett és indított útjára. A kormány 1994-ben beadta az ország csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz.

Az 1994 tavaszán az általános választásokon győztes baloldali és liberális pártok által alkotott koalíciós kormány folytatta a privatizációs folyamatot, és 1995-től átfogó gazdasági stabilizációs programot hajtott végre. Az 1998-as választások után a FIDESZ-Magyar Polgári Párt (FIDESZ-MPP) a Független Kisgazdapárttal alakíthatott kormányt. A 2002-es, majd a 2006-os választásokat követően ismét a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége alakított koalíciót. 2006-ban egy zártkörű pártrendezvényen tartott miniszterelnöki beszéd nyilvánosságra kerülése széles politikai tiltakozásokhoz vezetett, de az általánossá váló elégedetlenség, valamint a kormánypártok parlamenti többségével a háta mögött a miniszterelnök által kezdeményezett bizalmatlansági szavazás ellenére sem került sor a parlament feloszlatására.

2010 tavaszán a FIDESZ és a KDNP szövetsége kétharmados többséget szerzett. 2014-ben a parlamenti helyek 66,83%-át szerezte meg ugyanez a pártszövetség.

2018. április 8-án országgyűlési választásokat tartottak.

A választásokon a részvételi arány magas volt, a magyarországi lakcímmel rendelkezők megjelenési aránya 70,22%, a választásra jogosult összes választópolgár (levélben szavazókkal együtt) 69,73 % volt. A megszerezhető 199 mandátumból a Fidesz-KDNP 133, az MSZP 20, az LMP 8, a Jobbik 26, a DK 9, az Együtt 1, a MNOÖ 1 mandátumot szerzett, illetve 1 független képviselő is bekerült a parlamentbe.

Az EBESZ megfigyelői szerint a választások technikai kivitelezése szakszerű és átlátható volt, a választási folyamat demokratikus joggyakorlás volt, a választási törvények alapelvei megfelelnek a demokratikus választás megrendezését jelentő kritériumoknak.

A rendszerváltozást követő időszakot a politikai stabilitás, továbbá a tulajdonviszonyokban, a bankrendszerben, a közigazgatásban, az oktatási rendszerben, illetve az ipar, a mezőgazdaság és a szolgáltatási szféra jogi, valamint pénzügyi szabályozásában végrehajtott átfogó reformok Magyarországot kiszámítható partnerré tették mind a befektetők, mind a nemzetközi politika számára. Míg a külföldi működő tőke egyre intenzívebb beáramlásának fontos szerepe volt a gazdasági növekedésben és a nemzetközi gazdasági térhez való integrálódásban, a hazai kis- és középvállalatok dinamikusan növekvő szerepvállalása a foglalkoztatásban játszott meghatározó szerepet.

Az euroatlanti integráció erőfeszítéseinek eredményeként Magyarország 1990-ben az Európa Tanács, 1996-ban az OECD, 1999-ben a NATO, majd 2004-ben az Európai Unió tagja lett. A csatlakozás új történelmi fejezetet nyitott politikai és gazdasági értelemben egyaránt. Mindez kedvező feltételeket teremtett Magyarország számára a gazdasági, társadalmi felzárkózáshoz, illetve a fejlett európai térségbe történő szerves beilleszkedéshez. Magyarország számos esetben cselekvő szerepet vállalt a Szovjetunió felbomlását követő korszak új nemzetközi viszonyainak kialakításában és megszilárdításában, valamint a nemzetközi válságkezelés és békefenntartás (Koszovó, Irak, Afganisztán stb.) területén. 1994-ben az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) házigazdájaként, majd az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) elnökeként tevékenykedett. 2011 első félévében Magyarország látta el az EU soros elnöki feladatait. A magyar elnökség eredményességét mutatja az elfogadott romastratégia, az EU2020 stratégia tervezetének elkészítése, a Duna Régió Stratégia, valamint a horvát csatlakozási tárgyalások lezárása előtti akadályok elhárítása és az izlandi csatlakozási tárgyalások előkészítése is.

2011. április 18-án a magyar Országgyűlés elfogadta Magyarország Alaptörvényét, amely a korábbi alkotmány helyébe lépett, és az utóbbi években több módosításon ment keresztül. Az Alaptörvény meghatározza a magyar társadalmi, gazdasági, politikai berendezkedés legfontosabb szegmenseit.

Az ezredforduló óta eltelt 19 esztendő hazai társadalmi-politikai és gazdasági folyamatait - az uniós átlagot a válságig rendre meghaladó GDP-bővülés mellett - 2009-ig a makrogazdasági egyensúly fokozatos romlása, az ország nemzetközi versenypozícióinak relatív gyengülése, a gazdaság reális teljesítményét meghaladó jövedelemkiáramlás, másfelől, e folyamatokkal is összefüggésben, az államigazgatás és a nagy társadalmi elosztó rendszerek átfogó reformjának erősödő igénye jellemezte. A 2010-et megelőző időszakban - az ország gazdaságának európai felzárkózását is mind jobban nehezítő állami túlköltekezés következtében - súlyosan megbomlott államháztartási egyensúly mielőbbi helyreállítása gyors és radikális racionalizálási intézkedéseket követelt. A magyar konvergencia programok rendre célul tűzték ki az állami kiadások radikális lefaragását, a bevételek növelését, valamint az államigazgatás és a nagy társadalmi elosztó rendszerek (egészségügy, oktatás, szociális ellátás) átfogó reformját. Az úgynevezett maastrichti kritériumok teljesítését, az euró bevezetésének előkészítését, továbbá a fenntartható növekedés feltételeinek megteremtésével összefüggő várakozásokat tükrözték az EU költségvetési időszakaihoz igazodó, a 2007-2013 és 2014-2020 közötti időszakokra szóló társadalmi-gazdasági programok is.

2012-ben 3% alá - a GDP arányában 2,4%-ra - csökkent az államháztartás hiánya, amely az elmúlt 7 évben stabilan 3% alatt maradt, továbbá rekord alacsonnyá vált a banki alapkamat és az infláció, és a gazdaság állapotát tükröző nemzetközi minősítések is javultak. Az euróövezethez való csatlakozás feltételei lépésről lépésre teljesültek, de egyelőre nincs napirenden a csatlakozás.

A belpolitika jól mutatja az ország megosztottságát. Két nagy tábor alakult ki, melyek semmilyen kompromisszumra nem hajlandók egymás iránt. Szinte polgárháborús helyzetre emlékeztet ez a helyzet. Egy ilyen kis népnek mint a magyar ez a megosztottság végzetes lehet.